1 Absztrakt

Tanulmány konzulense: Dr. Keresztély Tibor
Kézirat lezárásának dátuma: 2020. április 20.
A tanulmány a 2020-as Budapesti Corvinus Egyetemen megrendezésre kerülő Tudományos Diákköri Konferenciájának Makroökonómia és Gazdaságpolitika szekciójába készült.

A születendő gyermekek száma olyan téma, amely számos politikai vita központjába kerül napjainkban. A vitát indokolja, hogy egyik oldalon a Föld eltartó képességére hivatkozva, vannak, akik azt tartják helyesnek, ha a népesség csökkentését sürgetjük, azonban számos indok áll ezzel szemben. A bruttó nemzeti kibocsátás jelentős része származhat pusztán a demográfiai növekedésből. Ha a kibocsátás növekedése főként a lélekszám növekedéséből származik, abban az esetben ez nem vezet az életszínvonal emelkedéséhez, az egy főre jutó jövedelem nem nő a népesség számának növekedésével, azonban globális politikai súlyként szolgál a nagyobb kibocsátás. Fontos indok lehet mögötte a számos országban működő felosztó-kirovó nyugdíjrendszer fenntarthatósága. Az elsőként említett állásponton lévő országra kiváló példa Kína, aki az egy gyermek politika bevezetésével a népességének csökkentését kívánja kiváltani. A szemben álló oldalra sorolható akár Magyarország is. Nem is olyan régen jelent meg a hazai médiában, hogy a magyar miniszterelnök “alkut kíván kötni a magyar nőkkel”. Bármely oldalon is kíván egy ország vezetése helyet foglalni, az aktuális demográfiai folyamatokról szóló előrejelzések, illetőleg a folyamatot befolyásoló lehetséges eszközök ismerete elengedhetetlen.

Ezen tanulmány a születésszámra vonatkozó mutatók változásai mögött meghúzódó okozati tényezőket, illetőleg azok hatásait kívánja elemezni. A dolgozat során Magyarország 1960-tól számított mutatóin alapulva igyekszem feltárni a magyar gyermekvállalási tendenciák alakulását az elmúlt évtizedekben. Az elemzés fő eszközei közé tartozás a Granger-okság fennállásának vizsgálata, mely azt írja le, hogy az két idősor közül az egyikben végbemenő változás során következtethetünk-e arra, hogy a másik mutatóban is változás fog végbe menni. Vizsgálataim során ilyen jellegű kapcsolatot találtam szegénységi, munkaerőpiaci, illetőleg az ország pénzügyi szektorának helyzetét leíró egyes mutatók. Az idősor elemzés eszközeivel (Box-Jenkins eljárás, vektor-autoregresszív modellek, kointegráció) készített modellek eredményeiből a teljes termékenységi arányszámra ható változók, illetőleg a termékenységi arányszám által kifejtett hatásokat kívánom elemezni.